« Lábak   Egy szép fotó »
2007. jan. 11. 15:47 - írta Fido
1 komment

ÁTOK  06.05.10. 17:37:19  Hajós András 

 

Aki tegnap este a Kulti előtti kerítésről levágta és ellopta a biciklimet, amíg a Tilosban voltam, az még életében rohadjon meg, a gyereke is csak egy piti tolvaj legyen, mint ő, és irígyeljék az én gyerekeimet majd, mert az enyémek normális családban nőnek fel, és nem lesznek tolvajok, mint ők lettek, mert csak ezt látták otthon, és minden leszármazottuk egész életében érezzen valami megfoghatatlan bűntudatot, betegedjenek meg, és szülessenek torz utódaik, kiknek biciklipedál kezük, és nyeregfejük van, sajnálkozva állja körül őket a világ, míly szerencsétlen sorsúak is ők, mert ősatyjuk ellopta a biciklimet, de az ő ősatyjuk érjen meg magas kort (megrohadva persze) és magatehetetlen kínjában így kiáltson az ég felé: ó mit tettem, hogy vészt és sanyarúságot hoztam az én házam népére?! (angyalok kara: loptál bazeg!)  Ó hogyan vezessem ki őket nyomorúságukból?! (arkangyalok arkkara: rákúrtál, így maradtok!)  Ó, hogyan vezekeljek, hogy szánalmas életükben legalább egyszer megláthassák a fényt, olyanképpen, ahogyan Hajós András gyermekeinek és leszármazottainak ezt hétköznapi módjukban áll látni?! (nép: lófaszt!) Vagy legalább égne ki a magvuk, hogy újabb torz utódok ne születhessenek átkozott ivadékaimból! Ó, jaj, miért loptam el Hajós András bicikliját (Rózsi néni: magas hangrend édes fiam!).

 De ekkor nyíljon meg az ég, és aranyló lángbiciklin ereszkedjék le az égből Procyclius, a biciklisek istene, és köpködje tele az orrukat, majd szarjon a szívükbe...  

Az ügyet lezártam, veszek másikat, mert van munkám és tudok dolgozni.

Hajós

 

Forrás:

http://www.emilrulez.hu

06.05.10. bejegyzés


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

Kategóriák

Humor


Főoldalra ajánlom !

Eddig 1 komment érkezett ()

  • 1.  kata
    2009. 01. 08. 14:47

    szia..

    csak most került hozzám ez a kis iromány egy köremail küldése alkalmával.
    Nem hiszem, hogy ez a legszerencsésebb módja annak, hogy valaki levezesse a feszültségeit!!!
    Ajánlom szeretettel figyelmedbe a következőt!!!

    A szeretet himnusza
    (1 Kor 13,1 – 14,1)
    Szóljak bár emberek vagy angyalok nyelvén,
    Ha szeretet nincs bennem,
    Csak zeng érc vagyok o vagy pengo cimbalom.
    Legyen bár prófétáló tehetségem,
    Ismerjem bár az összes titkokat és minden tudományt,
    Legyen akkora hitem, hogy hegyeket mozgassak,
    Ha szeretet nincs bennem,
    Mit sem érek.
    Osszam el bár egész vagyonomat a szegényeknek,
    S vessem oda testemet, hogy elégessenek,
    Ha szeretet nincs bennem,
    Mit sem használ nekem.
    A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,
    A szeretet nem féltékeny,
    Nem kérkedik, nem gogösködik,
    Nem tapintatlan, nem keresi a magáét,
    Haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója,
    Nem örül a gonoszságnak,
    De együtt örül az igazsággal.
    Mindent eltur, mindent elhisz,
    Mindent remél, mindent elvisel.
    A szeretet soha el nem múlik.
    A prófétálás megszunik,
    A nyelvek elhallgatnak,
    A tudomány elenyészik.
    Tudásunk csak töredékes,
    Töredékes prófétálásunk is.
    Mikor azonban eljön a beteljesedés,
    Véget ér az, ami töredékes.
    Amikor még gyermek voltam, úgy beszéltem, mint a gyermek,
    Úgy gondolkodtam, mint a gyermek, úgy ítéltem, mint a gyermek.
    E amikor felnottem, elhagytam a gyermek szokásait.
    Ma még csak tükörben, homályosan látunk,
    Akkor majd színrol színre.
    Most csak töredékes a tudásom,
    Akkor majd úgy ismerek,
    Ahogy én is ismert vagyok.
    Most megmarad a hit, remény, szeretet,
    Ez a három,
    De köztük legnagyobb a szeretet.
    Törekedjetek a szeretetre!

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.






Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.